Méretek
Hossz 10,15 m
Fesztáv 12,5 m
Magasság 4,9 m
Szárnyfelület 29,17 m²
Hajtómű
Hajtómű Pratt & Whitney R-2800 Double Wasp tizennyolc hengeres, léghűtéses csillagmotor
Teljesítmény 2000 LE
Repülési jellemzők
Maximális sebesség 671 km/óra
Hatósugár 1633 km
Legnagyobb repülési magasság 11247 m
Emelkedőképesség 951 m/perc
Fegyverzet
Beépített fegyverzet 6 db 12,7 mm-s Browning géppuska
A Vought F4U Corsair (jelentése kalóz) csillagmotoros vadászrepülőgép volt, amely a második világháborúban és a koreai háborúban is szerepet kapott, mint haditengerészeti repülőgép. Méreteivel az egyik legnagyobb és ezzel együtt a leggyorsabb repülőgép-hordozóról üzemeltethető dugattyús motoros vadászgép volt a II. világháború alatt. A típust több gyár is gyártotta, így változott a jelölésük is; a Goodyear által gyártottak a F2, F3G jelzést kapták, míg a Brewster gyártmányai a F3A jelűek voltak. A Corsair egyike azon egymotoros vadászrepülőgép típusoknak, amelyet a második világháború után is gyártottak még (a másik a Spitfire), gyártását 1952-ben állították le.
Technikai jellemzők
A Corsair fejlesztését 1938-ban kezdték meg Igor Szikorszkij és Rex Beisel tervei alapján, első felszállására 1940. május 29.-én került sor: ekkor érte el elsőként amerikai vadászgép a 640 km/óra sebességet vízszintes repülésben.
A gép első változatát egy 2000 lóerős Pratt & Whitney R–2800 Double Wasp csillagmotorral szerelték fel, ehhez pedig egy 4,06 méter átmérőjű, háromágú légcsavart alkalmaztak. Az alapváltozat eredetileg négy géppuskát hordozott: kettő-kettőt a törzsben és a felhajtható szárnyban, később tértek át a hat 12,7 mm-es géppuskára, amelyek a szárnyak külső részében kaptak helyet. A szárny szemből nézve W alakú volt, mert így a nagy motorteljesítményhez szükséges nagy átmérőjű légcsavar miatt sem kellett hosszú futószárat alkalmazni, ezzel jelentős tömegmegtakarítást lehetett elérni.